, (sik-ár-ol-ó) mn. és fn. tt. sikárló-t. 1) Aki sikárol. Sikárló konyhacseléd. 2) Általán, a mivel valamit sikárolnak. Sikárló homok, kőpor, malom, nemez, szalmatekercs. A székelyeknél, marhaganéból, lúgzott hamuból és agyagból csinált tapasz, melylyel a falakat simára kenik.