, (su-ít-ol) áth. m. sujtol-t. Körülbelül oly értelmü, mint sujtogat, azon különbséggel, hogy amaz mintegy folytonos, és szakadatlan, emez gyakori, de megszakgatott ízben működik, s amannak czélja inkább valamit kinyomni, kiszorítani, emezé pedig gyötreni, rontani, verni. V. ö. SAJTÓL.