v. SUROL, (sur-ol) áth. m. súrol-t. Bizonyos szilárd, tömör, kemény testet valamely eszközzel dörzsöl, hogy tiszta vagy fényes legyen. Súrolni a szoba padlatát. Edényeket súrolni. Késeket, villákat súrolni. Sokáig kell a márványt súrolni, hogy sima legyen. Máskép: sikárol. Szélesb ért. dörzsöl, dörzsölve koptat. A kerék surolja a lőcsöt, a lefityegő ruhát. A lőcslábú ember térdei surolják egymást.