, mn. tt. sumákot. Göcseji tájszó s am. ostoba, tudatlan, együgyü, gyüge. Alapértelemre rokon a sunda szóhoz, s gyökre sum a suny, huny, kum gyökökhöz, mintha volna: sunyák. Alakjára olyan mint a szul (szúr) gyökből származott szulák, és az iszik származéka: iszák.