, (sug-ár-oz) áth. m. sugároz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. 1) Sugárféle fonadékkal ellát. Sugározni az ostort. 2) Vékony fonal gyanánt kilövelő fénynyel világosít. A visszaverődő csilárfény sugározza a tükröket, drága gyöngyöket, köveket. 3) Átv. sugárhoz, vagy sugárokhoz hasonló művel ellát, ékesít. Sugározni a szentek képeit, szobrait.