, elvont természeti hang és gyökelem, mely több hangutánzóknak alapul szolgál, milyenek: suba, sudam, sudamlik, sudar, sudít, súg, suh, suhad, suhan, suhancz, suháng, suhít, suhog, sujt, suppan, suly, sulyok, supra, sus, susog, sustya stb. Különösebben suhan, sugár szókban egyezik a se, si gyökökkel ,sebes és ,siet szókban; valamint a megfordított os gyökkel ,oson és es gyökkel ,esik szóban stb. A szanszkritban szu v. szú gyök am. werfen, schiessen stb.