, (seg-ed-el-ěm-es-ség) fn. tt. segedelmesség-ět, harm. szr. ~e. Tulajdonság a cselekvésben, melynél fogva valaki más irányában segedelemmel szokott lenni. Oly észjárás szerint alakult szó, mint, engedelmesség, terjedelmesség, veszedelmesség stb. Hangejtési változattal: segědelmesség.