, (sav-any-ú-as) mn. tt. savanyús-t v. ~at, tb. ~ak. Egy kevéssé savanyú; nem oly édes, mint lennie kellene; éretlen. Savanyús bor, gyümölcs. Mondják általán oly testekről is, melyekben a czukoranyagnak túlnyomónak kellene lennie a savanyanyag fölött. Máskép: savanykás, savanydad.