, (sör-t-v-ély) tt. sörtvély-t, tb. ~ěk. l. SÖRTE. A sörte és sörtvély oly viszonyban állanak egymáshoz, mint körte és körtvély. Mindkettőt úgy elemezhetjük, ha fölteszszük, hogy tőrzseik körd, és sörd elavult igék, melyekből egyfelül lettek kördő sördő, körde sörde, körte sörte igenevek, másfelül kördeve, sördeve régies igenevek, a ezekből kördevély sördevély, körtevély sörtevély, s öszvehúzva: körtvély sörtvély. Képeztetésre hasonló a gör gyökű görvély.