v. ~HAJMA, (sörte-hajma) ösz. fn. 1) A sörteszálnak a húsban levő vastagabb vége vagyis gyöke. 2) A növénytanban a hagyma, helyesebben hajma növénynemnek, különösen a leveletlen tőkocsányúk, s ernyőjökön toktermők alnemének egyik faja; hímszálai mind árrformák, tövön szélesek; tőkocsánya hengeres; levelei serteszálasak, hegyesek, szemszörösen fűrészesek; szirmai csorbahegyűk. (Allium setaceum).