, (sor-v-ad-ag) mn. tt. sorvatag-ot. Aki v. ami a sorvadásra hajlandó; továbbá sorvadási állapotban szenvedő. Törzsöke sorvad, melyben a d átalakult t-vé. Hasonló képzésüek: hervatag, lankatag, a több más ily jó hangzatu, és jelentékeny szók, melyek az ad ed képzőjü önhatókból származnak. Sorvatag tüdőkóros. Sorvatag test. Sorvatag ifju. V. ö. SORVAD.