, (sav-os-ka) fn. tt. sóská-t. Köz néven a lóromnak (rumex) több faját hívják ekképen; ezek 1) mezei sóska, növénytani néven: erdei sóskalórom (rumex acetosa); a kétlaki és felemás virágu lóromok alneméhez tartozó növényfaj; virági kétlakiak, szirmai épélűk, púposak, levelei hosszúdadok, nyilformák; gyökérlevelei nyelesek; szárlevelei szárölelők; máskép szintén köznyelven: sósdi, sóslórom. Eledelül, illetőleg mártásul használt köz ismeretü tavaszi növény. Sóskából csinált mártás. Húst, tojást sóskával feladni. 2) kerti sóska, növénytani néven: kerti sóskalórom (rumex scutatus); a nősvirágúk, nem púpos szirmúk alneméhez tartozó faj; szirmai épélük; levelei szíves kerekdedek, vagy dárdásak; gyökere terjedő; máskép szintén köz nyelven: kerek v. spanyol sóska. Ez is eledelül használtatik. 3) madársóska v. mezei füles sóska, növénytani néven: madárlórom (rumex acetosella); virágai két lakiak; levelei keskeny láncsásdárdásak; gyakran a leveleinek mind a három hegye hasábos. 4) sóslórom (rumex acutus), köz nyelven lósóska is, néhutt keserü lapu; a nősvirágúk, púpos bokrétájúk alneméhez tartozó faj; szirmai fogasak, mind púposak; levelei szívesek, hosszúk, kihegyzettek.
A ,sóska szó gyöke is sav, tehát elemeire osztva am. savoska. V. ö.SÓSDI.