, v. SÓR, (1), elavult gyök, melyből a járáskelésre, csavargásra vonatkozó sorgyár, sórikál, sorofol, sórál származtak. Hangra és alapfogalomra rokon hozzá legközelebb sur gyök (surran szóban); rokonok hozzá továbbá a serde, sireg, sürög, serény (celer), szarahova (vulgivagus), zarándok szók ser, sir, sür, zar gyökeik. V. ö. SER gyök.