, fn. tt. sór-t, tb. ~ok, harm. szr. ~ja. Jóformán elavult szó, Molnár A. és Szabó D. szerént am. liget, berek, erdős hely. Hangi és fogalmi rokonságban vannak vele a sarj, sarjad, sarjú, sarang, és cserj, cserje gyökei. Talán innen kapták neveiket a Súr, Csór, Magyar Sóros helységek is. A cseremiszben sodera am. erdő. (Budenz J.).