, (sógor-asszony) ösz. fn. 1) Legszorosb ért. azon nő, kit férfi testvérünk, bátyánk vagy öcsénk feleségűl vett: ősi, tiszta magyar szóval ángy, én pedig, mint férfi neki sógora vagyok. Egyébként némely tájakon, nevezetesen Mátyusföldön, szorosan csak a bátynak feleségét nevezik ángynak, tehát ángyomasszony am. bátyám felesége; ellenben ugyanott az öcsémnek felesége: menyem, v. menyemasszony, t. i. itt azon felsőbbségi viszony vétetett tekintetbe, és hasonlati alapul, mely az ipa és a köz értelmü meny között létezik, mennyiben t. i. az idősebb férfi testvér némi befolyást gyakorol öcscsének házasságára, s tekintélyt igényel annak irányában. Vagy e nevezés viszonyban van talán az öregbik uram czimmel. V. ö. SÓGOR. 2) A vérség távolabbi fokozata szerént sógorasszonynak mondja a férj feleségének távolabbi nővérét is, és a férj bármely rokonai annak feleségét. Tájszokás szerént itt is az unokabátya neje: ángy, az unokaöcs neje: meny. 3) Széles ért. a sógorok és sógorasszonyok nőtestvérei, vagy nőrokonai egymás között sógorasszonyoknak hívatnak, kiket azonban a népszokás már nem igen szokott ángy czimmel megtisztelni. Általán és röviden szólva jegyezzük meg: egyik házastárshoz a másik házastárs nőrokonai sógorasszonyok szorosabb vagyis törvényi értelemben; és a két házastárs rokonai egymásközött nemi különbség szerént sógorok vagy sógorasszonyok szélesebb vagyis közéletbeli értelemben.