, (sir-űl) önh. m. sirűl-t. A székelyeknél am. gyorsan fordúl vagy halad. V. ö. SIR elvont gyök. "A tátos pedig megsirült mind (= mint) a forgó szél. (Székely népmese). "Avâ megin megsirült mind a sebös villámlás. (Ugyanott).
"Jövel kéncsem sirűlj egyet,
Eszem azt e piros meggyet,
Meik termett galambszádra,
Osztég ugrom hőkre csára.
Siklódi (székely) táncz dal.
Eléjön ,surlódik v. ,serűl értelemben is. "Ojant fogok a derekadon, hogy a bőröd mind felsirűl. (Székely szólás). V. ö. SIRÍT.