, fn. tt. siská-t. Nádféle növényfaj köz népies neve; bugája felálló sugár, csomósan karéjos; csészéje egyvirágu; levelei alul simák; egyenes kalásza ondója közepéből indúl. Hegyi száras réteken, kivált szőlőkben terem. Diószeginél: siskanád (arundo epigejos, Gönczy Pálnál latin neve calamagrostis epigejos).