, (se-incs) hiányos ige, mely csak a jelentő mód jelenidejének egyes és többes számu harmadik személyében divatozik: sincs, sincsenek. Péter sincs itt, Pál sincs. Nálam sincsenek, ő nála sincsenek. Nekem sincs pénzem, neked sincs. Bátyámnak sincsenek gyermekei, öcsémnek sincsenek.
Ezen szó két alkatrészből áll, egyik az elavult incs, mely a régieknél, nevezetesen a Müncheni codexben am. nincs; másik a se kötszó. Az incs magában véve am. a latin non est és non habet, s midőn a ,sincs szóban se-vel öszveolvad, mindig kapcsolatra vonatkozik, pl. állitólag: Péternek is van pénze, Pálnak is, tagadólag a ,se szónak a viszonyszó elébe tételével se Péternek, se Pálnak incs (nincs) pénze; v. nincs pénze se Péternek se Pálnak; a ,se szónak pedig a viszonyszó után tételével és ,incs v. ,nincs szóval összeolvadva: Péternek sincs pénze, Pálnak sincs. Hasonlók: van pénz is posztó is; se pénz se posztó nincs, vagy nincs se pénz se posztó; pénz sincs, posztó sincs. Általában más tagadó szónak mindig utána tétetik. Sohult sincs annyi nyomoruság mind (= mint) ezen a világon. (Székely mondat) V. ö. SE, SEMMI, SENKI.