, fn. tt. safariná-t. A régieknél szokottabb, ma már jobbára csak Erdélyben divatozó szó, mely általán kurvát, vagy ágyasul használt személyt jelent. Hasonló safarinát kötének nyakára. (Pázmán Kal. 398. l.). Egyezik vele, ámbár kissé szelídebb értelemben a czafra, czafrina, czafrinka, csafrinka, néhutt magashangon: czevere, czefre, czefrenke. Mindezekben alapfogalom a kicsapongó csavargás, ide-oda forgás, s öszve vannak téve a félrecsapást jelentő csa (cza) és for gyökökből, csa-forong, csa-foring, csa-foringó, csa-foringa, csa-fringa, csa-frinka. Így fejlődött ki a cza-for-ból czafra, czafrinka, igy a sa-for-ból saforina, safarina. Alapértelemben egyeznek velök: satrat, csatangol, s több rokon gyökü, és értelmü szók.