, gyök, melyből különböző osztályu, de alapértelemben eredetileg mind hangra vonatkozó származékok erednek. 1) Erős, rezgő hangot fejez ki a haragos szóváltást jelentő pěr, pěrěl, pěrěs, pěrlekědik. V. ö. PĚR, (2). Ide tartozik a malomszitán beregő perpencze is. 2) Körben forgó test által okozott hang rejlik ezekben: pěrěg, pěrget, pěrdül, pěrdít, pěrěszlén; ide tartoznak azon szók, melyek a forgó testeknek csak alakját jelentik, ú. m. perecz, pěrge. 3) Égő testek recsegő hangjára vonatkoznak pěrgěl, pěrkěl, pěrzsěl, pěrnye, pěrcz (égetett szalonna), pěrgyó; ide tartoznak: pěrs, v. pěrzs, (melylyel rokon a csagataj ürt = láng, tűz [Abuska], német brat-en stb.), pěrsen, pěrsed, pěrsedék. Mind ezekben a közép ě tájdivat szerint ö-re megy által: pör, pöröl, pörög, pördül, pörgöl, pörzsöl, pörnye, pörcz, stb.; kivétetnek; perecz, pereszlén, pergyó. Ezen pěr gyökü szókhoz rokonok azon běr, fěr, věr, für ajakhangos gyökü szók, melyek hasonló erős hangra, vagyis mozgásra, forgásra, égésre, tüzességre vonatkoznak, mint: bereg, fereg, fürög, vergődik, berzen, berzenkedik, förgeteg, fermed, berzsen v. börzsön, stb. mély hangon: par, parázs, továbbá: forog, fordúl stb.