, fn. tt. pérá-t. 1) Köznépies nyelven, a nősténybarmok, különösen kanczalovak, tehenek nemi részének hüvelye, táskája. 2) Növénytanban, a kétlakiak seregébe és egyfalkások rendjébe tartozó növénynem; hímvirágának csészéje hat levelű; virágja közepén egy tojásdad vagy kúpos bögreforma pilis, honnan a neve. (Ruscus). Fajai: szúrós péra (r. aculeatus), köz néven: egértövis; és nyelves péra (r. hypoglossum), köz néven: bájfű, nyakcsapfű, péra. Értelemre, mint táskát, hüvelyt jelentő, meg egyezik vele a latin-hellen pera.