, (pénz-jegy) ösz. fn. 1) Az érempénzek egyik oldalának alján bizonyos betű, mely a helyet jelenti, hol az illető pénzdarabot verték, p. az A jelenti Bécset, B Körmöczöt, stb. 2) A bankjegyeken bizonyos betűk, és számok, melyek egyrészről a sajtó alól kijött czédulák sorozatát (series), másrészről pedig a sorozatban egymás után következő számmennyiséget (numerus) jelentik. 3) Papírpénz, melyet a hatóság anélkül bocsát ki, hogy bankszerüleg kezeltetnék, vagyis hogy érczből álló alapja volna.