, (pénz-běcs) ösz. fn. 1) Általán értéke valamely forgalmi pénznek. 2) Különösen azon értékarány, mely pénzjegyek vagy néha a bankok által is kibocsátott bankjegyek és az utóbbiaknál az alapul letett érempénz között létezik, máskép: árfolyam, pl. midőn száz forint ezüstért száztízet kell bankjegyben fizetni, a pénzbecs emelkedik. A pénzbecs egyértékü (alpari) midőn az érempénzért semmi százalék nem jár. 3) l. PÉNZÉRTÉK, 2).