, (példa-az) önh. és áth. m. példáz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. 1) Bizonyos igazságot, erkölcsi tant hasonlatokban terjeszt elé; a dolgot nem saját alakjában, hanem más szinbe burkolva adja másnak értésére, csak úgy czélozva beszél, máskép: példálódzik. Eleget példáztam neki, de úgy tette magát, mintha nem értené. Ne példázz, hanem szólj egyenesen, és világosan. 2) Mint átható, valamit hasonlatképen jelent, mutat, jelvény gyanánt ad elé. A törvényházra festett mérleg az igazság részrehajlatlan kiszolgáltatását példázza. A bagolykép Minerva (a tudományok) mellett ébrenlétet példáz. "Mark ke(dég) példáztatott orozlán szabásban, mert egyebektől (egyebeknél) jelesben írt Krisztusnak felkeletéről. (Münch. cod.). "Jónás szépségő (szépségü azaz szépséges v. igenszép) galambnak magyaráztatik, ő hajó veszedelmével urnak gyetrelmét példázja. (Passionem domini praefigurans. Bécsi cod.). "Az három szőlővessző, kit láttál, példáz három napot, kiknek utána ez tömlöczből kivétetől, és hogy az kerálnak az ékös pohárból innya attál, ebből az példáztatik, és azt higgyed, hogy az elesztebbi (= előbbi) tisztösséged megadattatik. (Góry-codex).