, (pazar-ol) áth. m. pazarol-t v. pazarlott, htn. ~ni v. pazarl-ani. Vagyonát tékozolja, fecsérli, könnyelmüleg, hiú fényre, pompára vesztegeti, gondatlanul elkelni engedi, stb. Nem gyűjthet annyit a fösvény anya, a mennyit a tékozló fiú el nem pazarolhat. (Km.). Átv. ért. testi erejét, szellemi tehetségeit vagy más becses javát tulságosan, haszontalanul vesztegeti. Egészségét holmi kihágások által pazarolni. A drága időt elpazarolni. Kár ily emberre a jó szót pazarolni. Néha am. bő mértékben ad, áldoz stb. V. ö. PAZAR, PAZARLÁS.