, (paty-ol-at-os) mn. tt. patyolatos-t v. ~at, tb. ~ak. Patyolatba burkolt, öltözött, patyolatféle ruhát viselő. Patyolatos fej. Patyolatos csapka.
"Hosszu törött zubon ruhájok ezeknek,
Bársony patyolatos csapkája fejeknek.
Gyöngyösi István.
Patyolatos asszonyok. Patyolatos nép, Gyöngyösinél török nép.
"Patyolatos népe tömérdek számával.
Néhutt a köznép nyelvén am. fejér nép. Faludinál pedig am. úri nép. Patyolatos tök, am. úri v. sütő tök, sütni való tök; néhutt: selyemtök. Patyolatosbarát, domokosrendi barát. V. ö. PATYOLAT.