, (paty-ol-at) fn. tt. patyolat-ot, harm. szr. ~a. Molnár A. szerint, fejet burkolni való finomabb szövet, pl. milyennel a keleti népek, a borotvált fejü törökök bekötik fejeiket, (cidaris.). Szokottabb értelemben jelent általán finom gyolcsot. Patyolat ing vagy ingujjak. "Patyolat ing lobogása, czifra suba suhogása. (Népd.). Ilyféle kelméből van a mátyusföldi asszonyoknak már divatból kimenni kezdő fejtakarója, úgynevezett bulázója. A fekete selyemből valót fátyol-nak nevezik. V. ö. PATY.