, fn. tt. pating-ot, harm. szr. ~ja. Gúzs vagy kötél, vagy szíj, melylyel az ekegöröndölyt a taligához kötik; lágyítva: patying, néhutt: patting, Győr tájékán némi módosúlattal: fatyék. Ha alapértelmeül a kötést veszszük, rokon hozzá a szalagot jelentő szatying, és a beburkolásra, körülkötésre vonatkozó patyol, patyókál, illetőleg: fátyol. Gyöke tehát pat vagy paty, s teljesen egyezik a szanszkrit badh v. bandh szóval; honnan a görög πεδαω, német binden, Band stb. szók is. V. ö. PATY. Minthogy az in nyelvünkben növényszárat is jelent, melyet gúzszsá alakíthatni, p. szeder ina, tök ina; innen valószinü, hogy öszvetett szó, pat-in, melyhez a g utóhangul járult, mint a mócsing, matring, rozmaring, bársing szókban.