, fn. tt. pataró-t. A székelyeknél oly hím állat, pl. kakas stb. vagy férfi, melynek vagy kinek születés szerint nemző ereje nincs; máskép: fataró. (Kriza J.). Nálunk ösmertebb szóval: paszkoncza. ,Pataró eredete homályos. Talán pata mint a cserebogár kukaczát jelentő szótól, mely mint kukacz (valamint a pillangó hernyója) nem párzik, hanem csak cserebogár korában, tehát pataró annyi volna, mint patához hasonló, pata természetü.