, (pás-ad-oz-ik), k. m. pásadoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~zál. Máskép: pássadozik. Székely tájszólás szerint am. henyeségből sokszor ásítozik. Csak ne legyen olyan nagy kedved a pássadozásra! indulj immár egyszer dolgodra. (Kriza J.). Alapértelme és hangja mutatja, hogy egy gyökű a tátott szájra vonatkozó ásít igével, s a p csak előtét, mint több másokban.