, (párt-fogó) ösz. fn. Személy, ki különös kegyből, kedvezésből, részvétből, vagy más indokból valakit vagy valamely intézetet oltalmába vesz, védelmez, ügyét előmozdítja stb. A pártfogó és védencz v. kegyelt, v. pártfogolt viszonyos fogalmak. A pártfogó erkölcsileg vagy anyagilag hatalmasabb, erősebb, előkelőbb a védencznél.