, fn. tt. parolá-t. A franczia vagy olasz nyelv után (parole, parola) am. szó, különösen: becsületszó. Paroláját adta, magyarosan szavát adta v. becsületszavát adta. Minthogy pedig, mikor szavát vagyis becsületszavát adja valaki, tenyerével a másiknak tenyerébe csap: ezért kivált a gyermekeknél azt is jelenti: pacsi, azaz tenyérbe csapás. Adj fiam! parolát bácsinak. Máskép: parula.