, (poty-og-at) áth. m. potyogat-tam, ~tál, ~ott, par. potyogass. Eszközli, okozza, hogy valami potyogjon, potyogva el-, ki-, lehulljon. Jelenti az áthatást arra is, amire potyogat valaki.
"Csókolta ruháját, bő köntöse alját,
Könynyel potyogatta bársonyos aszalyját.
Arany J. (Buda halála).