, (por-fogó) ösz. fn. A növénytanban a virág anyjának (Gönczy P. szerént: terméjének) leglényegesb része, ú. m. annak hegyén ikrás szőrök vagy babugokból álló ragacsos rész, mely a reá hulló virágport felfogja s azokat termékenyitő szütyőkké fejleszti; máskép: bibe vagy csúcs. (Stigma).