, (pipa-al) önh. m. pipál-t. 1) A pipából dohányfüstöt szí. l. PIPÁZ. Átv. ért. füstöl, vagyis úgy látszik, mintha füstölne.
"Füstbokor itt és ott tapad az erdőre,
Mint mikor a hegyek pipálnak esőre.
Buda halála. (Arany J.).
2) A székelyeknél am. hintálja orrát, pl. a ló. (Kriza J.).