, (pir-in-ke) fn. tt. pirinké-t. 1) Am. pirinyó, parányi. 2) A székelyeknél különösebben pirinke hó am. apró szemecskékben hulló hó; honnan, pirinkel a hó, am. apró szemecskékben esik. Rokonaik különösen az utóbbi értelemben az apró cseppekre vonatkozó permet, permetez. l. PIRE, PIRI.