, (purcz-an) önh. m. purczan-t. Magas helyről esik. Lepurczan am. lecseppen, lepotytyan, lebukik. Székely szó. (Kriza J.). Törzse purcz hangutánzónak látszik, midőn t. i. az esés, lebukás némi robajjal történik. Egyébiránt rokon a német burzeln v. purzeln szó törzsével, honnan Burzelbaum am. a magyar bukfencz, bakfitty v. bukfitty. A német nyelvészek a ,burzeln igét ,Bürzel főnévtől származtatják, mely köz életben és tréfás nyelven általában valaminek hátulját, farát jelenti, innen ,burzeln jelentése: úgy esik valaki, hogy a hátulját fölfelé emeli (Adelung); vagy pedig: a hátuljára esik. (Kaltschmidt).