, fn. tt. pupá-t. 1) A természetrajzban igy neveztetnek azon hengerded, vagy gömbölyü héjak, melyekké a hernyók bőre átalakúl, a melyekben ezen férgek egész kifejlődésökig félholt állapotban maradnak. E név púpos voltuktól látszik származni. Egyébiránt németül is: Puppe. 2) Népies, és gyermeknyelven am. kenyér, különösen púpos kenyér, melyet a gyermekek jobban szeretnek; innen drága kenyér helyett is, különösen rosz termés után, szokták mondani: az idén pupa (néhutt: pepe) lesz a kenyér.