, fn. tt. prószá-t. Tejjel föleresztett kukoriczalisztből való vajas, vagy zsiros keményebb és vastagabb sütemény, (Kresznerits, Tájszótár); máskép: görhe, görhön, görhő. Különbözik tőle a laposabb s lágyan sült málé, mely vizzel vagy tejjel készül.
"A sütemény készen, laska levesestül,
Kukoriczaprósza és málé belestül.
Lakodalmi vers.
Nevét valószinüleg porhanyóságától vette, mintha volna, porósza, porócza, túl a Dunán igy is ejtik, proha (poroha). Minthogy e sütemény ikrásabb a málénal, s mintegy rögös, görös, innen a görhe, görhön nevezet. A szláv proszo kölest jelent. (Jancsovics).