, fn. tt. pőröly-t, tb. ~ök, harm. szr. ~e. A hámorokban és kovácsoknál, nagy, nehéz vas kalapács. Pőrölylyel verni, lapítani a vasat.
Úgy látszik, hogy nem egyéb mint némi hangváltozattal: verő, és csak ugyan palóczosan: pőrő-nek mondják. A persában veria Beregszászi szerént am. a német Hammer. Vannak, kik a német Prellhammer szóból származtatják, mely a vashámorokban mintegy két mázsás kalapácsot jelent. (Heyse). Ide sorozhatjuk Dankovszky után a szláv prelik szót is.