v. PÖSZLEK, fn. tt. pöszlék-et v. pöszlek-ět, harm. szr. ~e v. ~je. Tájdivatosan különösen Molnár A. és Szabó D. szerént akármi metélék, hulladék, pl. szabók, szűcsök, vargák nyiredéke, hulladéka. Különösebben a székelyeknél Kriza J. szerént (pöszlek) gazdasági eszköz darabjai. Beh hitvány ekepöszlekei vannak. Átv. ért. te hitvány pöszlek v. peszlek.
Alakjánál fogva vagy a pösz = szösz szótól eredt; vagy a nyelvhasonlat szerént az elavult pöszöl v. pöszlik (= oszlik, foszlik) igének származéka, mintha volna: foszlék; mély hangon ejtve poszlék; tehát az oszlik törzsöktől, minthogy a pöszlék nem egyéb részint holmi lenyirbált foszladéknál, részint egyes szétfosztott v. szedett daraboknál.