, (pöny-e) mn. tt. pönyé-t. Sándor I. és Szabó D. szerint, csinatlan viseletü, ronda. Ezen értelmezésnek ellenmondani látszik a Baranyában divatos pönyegöl ige, mely Tóbi Antal szerint am. a ruhát, fejkötőt szalagokkal fölczifrázza. E szó tehát a nyelvszokás által úgy járt, mint a ragyiva, mely Mátyusföldön csinosat tisztát, túl a Dunán csinatlant, rondát jelent. V. ö. RAGYIVA.