, (poty-og) gyak. önh. m. potyog-tam, ~tál, ~ott. Poty-féle hangokat hallat. Szoros ért. holmi lágyabb nemü gyűtest egyes részei aláesnek, mintegy poty hangot adva. Mondják különösen gyümölcsökről. Potyog a szilva, alma, körte, szőlő szeme. Szélesb ért. részenként, egymásután hulladoz. Potyognak a cserepek a háztetőről. Lepotyog a vakolat. A likas zsákból a buza elpotyogott. Potyognak a fogai.