, (porcz-i-ka) kicsiny. fn. tt. porcziká-t. Szoros ért. kis porcz. Szélesb ért. a testnek izecskéje, részecskéje, tagocskája. Ravasz annak minden porczikája. Összezuzták minden porczikáját.
"Minden porczikája,
Szív remek munkája."
Népdal.
V. ö. PORCZ. A növénytanban, növénynem az öthímesek seregéből és kétanyások rendéből; csészéje öt hasábu, belül szines, bokrétája nincs, himszálai közt más öt herélt himszál áll, magva egy. (Herniaria). Fajai: sima (köznéven: kisporcsfű), borzas, cserjés porczika.