, fn. tt. porkoláb-ot, harm. szr. ~ja. Eredeti jelentése, várgróf, t. i. a német Burggraf után átalakulván; valamint a Markgraf Heltainál és másoknál: morkoláb. Későbben jelentett várnagyot. "Jó vitéz Szondi György benn (Drégely várában) porkoláb vala." (Tinódi). Újabb korban a vármegyei katonák és hajdúk főnöke, kit néhutt tisztességesebben várnagynak neveztek. Ismét, a rabokra és börtönökre felügyelő megyei szolga. A befogott zsiványokat általadni a porkolábnak. Alkalmazott ért. így nevezik a katonai börtönfelügyelőt is (profóz). Azon szók közé tartozik, melyeknek eredeti nemesebb jelentése alászállott. Így a tartományi főnököt jelentő, peres eredetü satrapa (sátor-apa?) ami konyhadiák nyelvünkön hajdút, poroszlót teszen.