, fn. tt. pór-t, tb. ~ok, harm. szr. ~ja. Alkalmasint a német Bauer-ből módosult; ámbár sok helyütt a ,pórnép-et ,pornép-nek mondják, és ,pórúl helyett is néhutt ,porul-t használnak. Finn nyelven Fábián I. szerént: poro, tehát mintha a por szóval azonos volna. Értelmére nézve l. PARASZT. "Az földesurak is, hogy magok oltalmát ne bizzák teljességgel csak pórjokra." Gr. Eszterházy M. nádor 1634-ben. Így nevezik különösen túl a Dunán a moson-vármegyei horvát és német parasztokat, németül: Haidbauer. A nemes szónak ellentétét jelenti több helynevekben, mint Pór Szalók, Nemes Szalók, Pór Dömölk, Nemes Dömölk stb. Pórul járt am. roszul, ebül, kutyául járt, megjárta.