, (polgár-os) mn. tt. polgáros-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Szükebb értelmü városi polgárokkal biró. 2) A polgároknál divatos, szokásos. Polgáros erkölcs, viselet, életmód. Különbségi viszonyban állanak vele: papos, katonás, uras, parasztos. 3) Szélesb ért. mint a polgárosít, polgárosodik szók törzsöke, am. az állodalmi társas élet müveltségében kisebb-nagyobb fokig részes.