, (pont-os) mn. tt. pontos-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Pontjegyekkel bélyegzett. Pontos hangzók, arab, héber betűk; mondatok, rajzok, festések. 2) Átv. ért. kellő, határozott időt, rendet tartó. Pontos fizető, tisztviselő. Pontos kelés, fekvés, megjelenés. Ő mindenben igen pontos.