, fn. tt. poliánt-ot, harm. szr. ~ja. A hathímesek seregébe és egyanyások rendjébe tartozó növénynem; csészéje nincs; bokrétája tölcséres, kevessé görbe nyaku; magzata a bokréta agyában; tokja három rekeszü; magvai laposak. (Polyanthes). Görög nevének jelentése: sok virágu. Faja a tubarózsapoliánt, köznyelven csak tubarózsa.