, mn. tt. pitringěs-t v. ~et, tb. ~ek. Göthös, beteges. E szónak törzsöke pitring, mely valószinüleg öszve van téve a köhögést vagy nehéz lehelést jelentő pih, és tiring v. tirink szókból. Tudniillik a székelyeknél tirink jelenti a bornak seprejét, salakját, tehát a maga nemében valami hitványat, romlottat, továbbá tirinákó v. tirinkó, am. idétlen, ügyetlen, és így pitringes = pih-tringes, pihes, kehes, és romlott egészségü. A ,tirink szóhoz rokon a Szegeden és székelyeknél divatos vastaghangu tarhudik, rohadásnak indúl.